Vasárnap reggel a meteorológia által ígért (átmeneti) rossz időre ébredtünk. Vihar közeledett, hát nem mozdultunk sehova a biztonságos móló mellől. Kilenctől fél tizenegyig aztán tutult a szél, zuhogott az eső, néha vele jég is, és dörgött, villámlott rendesen. Senki sem reklamált, amiért halasztottunk, és nem indultunk versenyezni.
Ám a vihar hamarosan elvonult. Az idő szürke maradt, de látszott, hogy most már javulni fog, így hát nekivághattunk az Adriának.
Aznap Vodicéig hajóztunk. A rajtot Biograd után a Vrgadski-csatorna elejére tűztem ki, a célt a Murter-sziget túlsó végéhez terveztük. Gyenge, part felől fújó szél csábított a versenyzésre, amely természetesen azonnal haldokolni kezdett, ahogy meglátta a rajtbóját a vízen. Ennek ellenére, bízva a javulásban, a futamot elindítottuk. (A napi versenypályát leíró tájékoztató és térkép, amelyet reggel, a kormányosértekezlet előtt osztottunk ki.)
Egy hajó nem vett részt ezen a versenyen, mert a Jáspison a férfiak éppen aludtak, de Hefkó János a Magyar Adria Yacht Club által a csapattagok kérésére felkért skipper is tartott gyakorlatlanságuktól. Hát nagy veszélybe nem kerültek volna, tekintve hogy a szél a friss reggeli tornája után nem erőltette meg magát. A rajt ennek megfelelően igen komótosra sikerült. Elsőként a Zafír (Lóránth Tibor) majd a Smaragd (Domján László) kocogott át a vonalon, akiket lemaradva követett az Obszidián és az Aquamarin. A többiek már több mint egy perccel a rajtjelzés után értek a pályára, az egyik hajónak (Ametiszt) pedig nem sikerült szabályosan a rendező hajó és a rajtbója által alkotott rajvonalon átvitorlázni.
Egy-másfél óra fékevesztett száguldás után, a rajttól körülbelül két mérföldnyire célvonalat telepítettünk a szép libasorban araszoló mezőny elé. A befutó előtt kicsit frissült a szél, és a második helyen vitorlázó Smaragd két-háromszáz méternyire a céltól ráijesztett az élen haladó Aquamarinra. De aztán Bogdán Mihály hajója is felgyorsult, és biztos előnnyel futott be az első helyen.
Fékevesztett
száguldás |
Az
Aquamarinra ráijeszt a frissüléssel érkező Smaragd... |
...de
aztán ők is felgyorsulnak |
...és
győz az Aquamarin |
Harmadik
az Obszidián |
Befutó
után, de whiskytesztelés előtt az Arabeszk |
A szél fújt ugyan, sőt frissült, mégis a reggeli halasztás miatt már motorral kellett Vodicébe igyekeznünk, hogy biztosan legyen elegendő helyünk az ACI-kikötőben. Addig is maradt még feladat a csapatoknak. Kaptak egy írásos tesztet, amely kitöltésekor hajózási térképeken szereplő jeleket kellett helyesen felismerni, valamint felhúztuk a rendezőhajóra a kódlobogófejtő játék első hat zászlaját.
Minden nap hat lobogó lengett a zsűrihajón. Ezekből kellett az út végére összeállítani egy fontos információt hordozó, 36 betűből alkotott mondatot. Az első nap betűi: M, Y, C, L, A, R voltak. Ebből természetesen többen kiolvasták, hogy a MAY Club reklámmondata van készülőben, és sokatmondó arckifejezéssel informáltak arról, hogy vannak már ötleteik.
Motorral
Vodice felé |
A
vodicei ACI-kikötőben |
Néhány
hajónk azért egymás mellé állhatott |
Vodicében nem állt minden hajónk egymás mellett, de közel voltunk egymáshoz. Máris érezhető volt, milyen más az, hogy ezen a versenyen az asszonyok is itt vannak. Az egyik hajón lasagne volt, a másik cockpitben fergeteges paprikás krumplit tálaltak. Lehet, hogy rögtön az első napra kellet volna tennünk a főzőversenyt? Akkor úgy éreztem igen, mert zsűritagként mindegyiket megkóstolhattam volna. Lehet, hogy a következő családi regatta minden napjára beillesztünk egy főzőversenyt...
Az Arabeszken elindult egy a versenytől független tesztsorozat: Pirnát Tóniék minden napra másmilyen whiskyt hoztak, és az aktuális fajtát szép alaposan értékelték, bírálták, és még megkóstolták, hogy pontosabban értékelhessék, és aztán megint megkóstolták... mert a pontos teszteléshez türelem kell.